A karanténidőszak alatt kaptam egy megkeresést, hogy egy fantasy és spirituális műfajú kéziratot kellene korrektúrázni. Bevallom, először szkeptikus voltam, mert a fantasy történetek nagyon nem az én világom, jobban kedvelem a valósághoz közelebb álló könyveket. Viszont amikor beleolvastam a szövegbe, úgy gondoltam, elvállalom. És milyen jól tettem! Egy lebilincselő történetnek lehettem részese. Az írót, Nóra Halliwellt kérdeztem az írásról és a történetről.

–  A Kianit Szövetség című könyved egy rendkívül lebilincselő és jól kidolgozott történet. Írtál már korábban is, vagy ez az első írásod?

– Tizenhárom éves korom óta kísérletezem az írással, de A Kianit Szövetség az első kerek egész, lezárt regényem. Igazság szerint már jó néhány évvel ezelőtt befejeztem a történetet, és 2012-ben ki is adta a Novum Pocket. Akkor viszont egyetemistaként nem tudtam befektetni a könyv szerkesztésébe és korrektúrájába, vagy egy igazán minőségi borítóba, és marketingtervem sem volt. Így akkor A Kianit Szövetség megmaradt hobbi szinten, és főleg ismerősökhöz jutott csak el. Ebből a skatulyából szeretnék most kitörni, ezért – most már kicsit átdolgozott változatban, gondos utómunkálatokon átesve, új köntösben – ismét kiadatom a könyvet, ezúttal az Underground Kiadó segítségével.

– A történet sem mindennapi, a téma pedig manapság igazán kedvelt. Miért pont ezt a stílust választottad?

– A fantasy világa mindig is közel állt hozzám. A Harry Potter könyvek olvasása után döntöttem el, hogy író leszek, velük párhuzamosan pedig A Gyűrűk Ura filmeket, majd a könyveket is elkezdtem falni. Ezután pedig már nem volt megállás, valósággal magába szippantott a műfaj. A spirituális témák szintén régóta vonzanak, így ez a fajta vonulat sem maradhatott ki A Kianit Szövetségből. Úgy gondolom, remekül kiegészíti a fantasy műfaját, és nem is értem, miért nem kombinálják egymással az írók a kettőt gyakrabban. Az a gondolat pedig, hogy a reális világunkról szóló történeteket írjak, valahogy soha nem mozgatott meg igazán. Amit pedig nem érzek a magaménak, abban nyilván nem is tudnék igazán jó és hiteles lenni.  

– Hogyan született meg a történet és a szereplők a fejedben? Hosszú folyamat volt, vagy egyszer csak elkezdtek "élni" a gondolataidban?

– A főhősnőm, Kyra és a párhuzamos létsíkokat fenyegető Boszorkányúr, illetve még néhány fontos szereplő alakja egyszer csak kibontakozott a fejemben teljes díszben. Maga a történet viszont még egy darabig váratott magára. Olyannyira, hogy először nem is egy klasszikus értelemben vett regényt, hanem egy olyan kalandjátékkönyvet kezdtem el írni a szereplőimnek, amikért gyerekként teljesen odáig voltam. Azok kedvéért, akik nem ismerik ezeket a könyveket, itt az olvasó – a szerepjátékokhoz hasonlóan – megalkot magának egy karaktert, és a kisebb alfejezetek között lapozgatva az azok végén szereplő lehetőségek közül saját maga dönti el, merre halad tovább. Ennek a kalandjátékkönyvnek a megírása egyfajta bemelegítés volt számomra. Ezután született meg bennem az igény, hogy klasszikus regényt is írjak, és állt össze lassan A Kianit Szövetség története.

– Amikor korrektúrázás közben olvastam a kéziratot, az én fejemben már „ment a mozi”. A Facebook-oldaladon már osztottál meg részleteket a könyvből. Milyen visszajelzéseket kaptál?

– Sok embertől kaptam olyan visszajelzést, hogy A Kianit Szövetség nagyon képszerűre sikerült. Eddig a legtöbb olvasómnak nagyon tetszett a történet, ráadásul korosztálytól függetlenül, aminek külön örülök. :) Persze kaptam egy-két negatív kritikát is, de, hogy az egyik kedvenc filmemből, az Ízek, imák szerelmekből idézzem Elizabeth Gilbert mondatát „I can't be everyone's cup of tea.” Úgy gondolom, az írói léthez hozzátartozik, hogy a kritikákat a helyén kezeljem. A pozitívaknak örülni kell, a negatívakból pedig leszűrni az esetleges tanulságokat, hogy mi az, amit legközelebb máshogy akarok majd csinálni.

– Amikor a könyv végéhez értem, az első gondolatom az volt, hogy máris szeretném olvasni a folytatást. Tervezed, hogy lesz folytatása a Kianit Szövetségnek?

– Természetesen! A Kianit Szövetség igazából még csak a bevezető része a hatkötetesre tervezett Boszorkányúr-sorozatnak. Azért is Kezdetek az alcím, mert ebben a könyvben még csak tanul a főhősnőm, és a többi öt kötetben fordulnak igazán komolyra az események. A Kianit Szövetségnek egyébként szándékosan hagytam ennyire nyitott véget, hogy felkeltsem az olvasók kíváncsiságát. Jó hír viszont, hogy már majdnem elkészültem a második résszel, a Farkasok birodalmával, és ha minden a tervek szerint alakul, jövőre azt a könyvet is kézbe vehetik majd az olvasók. Emellett az első rész már elérhető angol nyelven is The Kyanite Alliance címen az Amazonon, és az összes többi kötetet is szeretném majd lefordíttatni.

– Hol rendelhetik meg az olvasók a könyvet, illetve hol találkozhatnak veled?

– A Kianit Szövetséget az Underground Kiadó webshopjában: https://undergroundbolt.hu tudják megrendelni az olvasók e-book – és rövidesen papírkönyv – formájában. Hamarosan elkészül a honlapom is norahalliwell.hu domainnév alatt, ahol a bemutatkozás, a forgalomban lévő könyvek és a blogcikkek mellett a hírek között közzéteszem majd az aktuális író-olvasó találkozók dátumát is. Persze mivel a jelenlegi állás szerint kimegyek majd külföldre szezonmunkára (bár 2020-ban semmit sem vehetünk biztosra), kihívás lesz összehangolni a kettős életemet. De előbb-utóbb úgyis minden összeáll majd. :)

A fotókat Baráth Ildikó készítette.

Köszönöm, hogy megosztottad velem a gondolataidat, illetve a bizalmadat is, hogy engem bíztál meg a kézirat korrektúrázásával! Kíváncsian várom A Kianit Szövetség folytatását! Az én könyvespolcomon biztosan ott lesz az egész sorozat.

Ha neked is van olyan szöveged, amelyet nyelvhelyességileg ellenőriztetni szeretnél, keress minket a helyesenmagyarul.hu honlapon, vagy a fb.me/korrektura.szerkesztes Facebook-oldalon!