Tárnyik Pált rendezvényszervezőként és rendezvénytervezőként ismerik, de most írói vénáját is megcsillogtatta, és megszerkesztette A magyar rendezvényszervezés aranykönyve című interjúkötetének első részét.

– Kedves Pali! Először is szeretnék gratulálni neked az ötlethez és a színvonalas kivitelezéshez, illetve szeretném megköszönni neked a bizalmat, hogy rám bíztad a szövegek gondozását.

Tudjuk, hogy te is közel két évtizede foglalkozol rendezvénytervezéssel. Honnan jött az ötlet, hogy megszólaltasd a rendezvényszervező szakma régi motorosait?

– Kedves Böbe! Először is köszönöm a beszélgetést, mindig nagy örömmel beszélek a könyvről.
Évek óta tervezgettem egy szakmai könyv megírását, de sose tudtam, hogyan kezdjek hozzá, hogy az valóban értéket adjon az olvasónak.

Igaz, hogy rengeteg eseményt szerveztem, találtam ki és bonyolítottam le az elmúlt évtizedekben, de tudtam, hogy nagyon sok olyan ága van a rendezvények világának, amit én csak felületesen ismerek. Így jött az ötlet, hogy egy-egy területen sikeres szakemberek történetein keresztül mutassam be a rendezvények világát.

– Melyik interjú volt a legemlékezetesebb és miért?

– Az első kötetben eddig megjelentek interjúk közül a Tóbel Nórival készült beszélgetést emelném ki, mert ő egy számomra teljesen ismeretlen területen, az esküvőszervezésben talált egy nagyon különleges szegmenst. De mondhatnám Gerendai Károlyt vagy Hülvely Istvánt is, akik meghatározó szakmai szereplők az elmúlt 20-30 évben.

– Volt olyan beszélgetés, amely valamely, a te szakmai életedben fontos momentumot idézett fel?

– Nagyon sok beszélgetésben ismertem a saját munkámban megélt örömökre és nehézségekre az elmúlt évekből. Különösen az ügynökségek vezetői azok, akikkel hasonló „cipőben” jártunk, főleg a 2008-10-es válság időszakában.

Az igazán sok közös sztori a második kötetben kel életre, amikor a szolgáltató cégek vezetőivel készített beszélgetések jönnek. Közülük a legtöbbel dolgoztunk együtt közös rendezvényeken.

– Volt-e olyan interjúalanyod, akivel korábban esetleg konkurenciaként versenyeztetek?

– Ezen még nem is gondolkodtam korábban, de érdekes módon nincs. Vagy ha össze is akadtunk a rendezvénypiacon az elmúlt években, akkor inkább egymás mellett, más-más részfeladat kiszolgálójaként.

De a legtöbb beszélgetőtárs annyira speciális és egyedi dolgot produkált és produkál a mai napig, hogy nem vagyunk versenytársai egymásnak.

– Mint elsőkötetes író, a könyvkiadás melyik részét találtad a legkönnyebbnek, és melyiket a legnehezebbnek?

– Így utólag visszanézve, a legkönnyebb az adatgyűjtés, azaz a beszélgetések egyeztetése és lebonyolítása volt. Persze ebben „segítségemre” volt a pandémiás helyzet is, hogy nekem és a beszélgetőpartnereknek is több időnk volt egymásra.

Legnehezebb rész pedig az élő beszéd „lefordítása” volt egy írott publicisztikai anyaggá. Itt sok segítségre volt szükségem, leiratolótól, olvasószerkesztőn át olyan profi szerkesztő-korrektorig, amilyen te vagy. Nagy segítségemre voltak maguk a beszélgetőpartnerek is, hiszen a végső anyagon az ő „kézjegyük” is rajta van. Ezúton is köszönöm mindenkinek a munkáját.

– Van esetleg valamilyen tipped, amit a többi, első könyvének kiadásán gondolkodó szerzőnek szívesen elmondanál?

– Ha interjúkötetben gondolkodnak, és azt fotókkal akarják illusztrálni, akkor javaslom, a beszélgetésre vigyenek magukkal egy profi fotóst, mert a jó minőségű fotóanyag utólagos beszerzése is meg tudja izzasztani a szerzőt.

Saját írott szöveg esetén pedig használjanak mindenképpen szerkesztői segítséget, aki jártas a nyelvtanban és a stilisztikában, mert ott könnyen el lehet vérezni. 

– Kiknek ajánlod a könyvedet elolvasásra?

– A könyveim nemcsak a szakmai érdeklődőknek készülnek, hanem azoknak is, akik rendszeresen járnak konferenciákra, fesztiválokra, bármilyen rendezvényre, és szeretnének belátni kicsit a kulisszák mögé, szeretnék tudni, mitől és hogyan működik ez a varázslat. Kik állnak mögötte, és milyen munka van egy-egy rendezvény sikere mögött. Szól továbbá azoknak is, akik vállalkozóként mások sikereinek, nehézségeinek megismerésével szeretnének fejlődni, hiszen a könyvekben megszólalók olyan „vállalkozók”, akik a saját területükön több évtizede stabilan fejlődnek, és válságokat leküzdve építik cégeiket. 

 – Ha valaki kedvet kapott A magyar rendezvényszervezés aranykönyve című interjúkötet első részének elolvasásához, hol tudja megvásárolni?

– A könyv első kötete megtekinthető és megrendelhető a rendezvenykonyv.hu oldalon. Ezen az oldalon minden információ megtalálható a megjelent kötetről, sőt bele is lehet olvasni néhány fejezetbe.

–  Folyamatosan úgy emlegetjük a könyvet, hogy első rész, tehát rájöhettek az olvasók, hogy tervezed a folytatást is. Miről olvashatnak az érdeklődők majd a második kötetben, illetve előreláthatólag mikor vehetik kézbe?

– A második rész, ahogy említettem, a szolgáltatói oldalt fogja bemutatni, ebben lehet bepillantani a catering cégek működésébe éppúgy, mint a rendezvénytechnikai szolgáltatók, helyszínüzemeltetők, bútor-, eszközbérbeadók, dekorációsok, fotósok, színpadi és háttérprodukciók életébe.

Ezek a beszélgetések is nagyrészt lezajlottak, most végezzük a szerkesztési munkákat. Terveim szerint a tavaszi szezon indításaként, a rendezvénypiac újraéledésével egyidőben a második kötet is megjelenik, és lehetőségem lesz egy impozáns könyvbemutatót is tartani, ami sajnos decemberben a korlátozások miatt elmaradt.

 – Köszönöm a válaszaidat, Pali, és nagyon várom a további együttműködésünket!

Tárnyik Pál elégedett volt a Helyesen magyarul szerkesztői és korrektori segítségével. Ha te is könyvet írsz, vagy olyan szöveged van, amelyet nyelvileg tökéletes formában szeretnél megosztani az olvasóiddal, keress bennünket bizalommal.